A szédülés


A szédülés az az állapot, amelyben az egyensúlyi szervrendszer valamely szakasza sérülést szenved, vagy kísérő tünetként jelzi a szervezet egyéb megbetegedés miatt. A szédülés gyakori tünetként szokott fellépni különféle kezdődő betegségek kísérőjeként. Az elsődleges kivizsgálást mégis a fül-orr gégészeten kezdik, majd ha szükséges, akkor a neurológián folytatják, de elég gyakori az is, hogy végül az endokrinológián köt ki az ember, mert hormonrendszert érintő problémája van.


Amikor a páciensünk szédülés tünetével jelentkezik neurológusunkhoz vagy fül-orr-gégészünkhöz, első feladatuk mindig a tesztfeladatok segítségével tisztázni, hogy egyensúlyrendszeri sérülés vagy más betegség okozza-e a panaszt. Ha a páciensnél a vizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy egyensúlyrendszeri betegsége van, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ezek az úgynevezett „provokációs vizsgálatok”, amikor azt vizsgáljuk, hogy a szédülést, azaz az egyensúlyrendszeri betegséget a belső fülben lévő szerv okozza-e, vagy az idegrendszeri egyensúlyi központok és idegpályák sérüléséből fakad. A belső fülben található egyensúlyszerv betegségének fennállásakor a szédülés mellett kísérő tünetként gyakran megjelenik a fülzúgás és/vagy a hallásromlás. Az idegrendszeri betegség okozta szédülés mellett, gyakori tünet az arczsibbadás, fejfájás, végtagzsibbadás.

Hogyan működik az egyensúlyi szervrendszerünk?

A belső fül tele van érzékelősejtekkel, melyek a mozgásunkról és a testhelyzetünkről küldenek információkat az egyensúlyideg útjain a központi idegrendszernek, azon belül is a nyúltagyunk felé. A nyúltagyban lévő egyensúlyközpontok koordinálják a térbeli helyzetérzésünket, ami alapján izmaink megfeszülnek, vagy épp elernyednek. Ez adja a testtartásunkat, az egyenes járásunkat, az ülést, az állást és egyéb testhelyzetet. Az egyensúlyrendszerhez kapcsolódnak a szemgolyót mozgató izmok működése, ami biztosítja, hogy fejfordítás közben szemmel tudjuk tartani a körülöttünk lévő tárgyakat. Sok embernek ezért is okoz gondot becsukott szemmel egyenes vonalban mennie pár lépést.


Összegyűjtöttünk néhány kérdést, amikre érdemes összegyűjteni és lejegyezni a válaszokat, hogy az orvosnál meg lehessen mutatni:
  1. Milyen testhelyzetben jelentkezik a szédülés?
  2. Mennyi ideig tart?
  3. 10-es skálán mennyire heves a szédülés tünete?
  4. Van-e olyan inger, ami a szédülés tünetét fokozza?
  5. Milyen testhelyzet az, amiben a szédülés már nem jelentkezik?
  6. Mitől múlik el?
  7. Van-e szédülésmentes időszak, ha igen, leginkább melyik napszakban?
  8. Vannak kísérő tünetek? (hányinger, szemmozgás, végtaggyengeség, zsibbadás)

Leggyakrabban előforduló szédüléssel járó betegségek
  1. Vesztibuláris neuritisz
    Ez a betegség az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása következtében alakul ki. Néhány óra alatt alakul ki és heveny féloldali egyensúlyozószerv elégtelenséget okoz. A fej mozgatására fokozódó szédülés mellett megjelenő tünetként szerepelhet a hányás is. Általában 1-nap után mérséklődik és sok esetben egy hét alatt el is múlik teljesen, de sajnos vannak esetek, amikor még hónapokig is vissza-visszatérhet még enyhébb szédülés.
  2. BPPV- avagy Jóindulatú helyzeti szédülés
    Az egyik leggyakrabban előforduló kórkép, mégis meglehetősen nehéz a felismerése. Ezt a betegséget az egyensúlyszerv folyadékterében lévő kristályok elmozdulása okozza. Tünetei a rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok. A szédülés a fej- vagy a testhelyzet változtatása közben lép fel, mint például amikor kikelünk az ágyból, vagy csak megfordulunk hátunkról a hasunkra.
  3. Meniére betegség
    Ennél a betegségnél a halló- és! egyensúlyérzékelő szervekben gyűlik fel az endolympha nevezetű folyadék. Ennek a betegségnek az oka máig tisztázatlan, de gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél már korábban a családban előfordult, illetve azoknál is, akiknek volt belsőfül gyulladásuk vagy valamilyen koponyasérülésük. A szédülés mellett megjelenik az átmeneti egyoldalú halláscsökkenés, ami miatt évek alatt romolhat a hallás. Ezek a tünetek rohamokban lépnek fel, 10-20 percig tartanak, de van akinél órákig is fennállhat. Kezelése csak tünetikezelés.

Miben tud orvosunk segítséget nyújtani?

Először is nagyon fontos, hogy a visszatérő szédülést minden esetben ki kell vizsgáltatni. Orvosaink Dr. Kása Krisztián( neurológus) és Dr. Czirják Júlia (fül-orr-gége szakorvos) vizsgálatokkal és tesztek segítségével, és ha szükséges, egyéb diagnosztikai eljárásokkal térképezik fel, mi lehet a szédülés hátterében. A gyógyszeres kezelés mellett több alternatíva is van a gyógyulás érdekében, amit orvosaink ajánlani tudnak.

Ha visszatérő szédülése van, keresse fel neurológusunkat Dr. Kása Krisztiánt!

Elérhetőségeink


1136 Budapest, Balzac u. 11.

Egészségpénztári partnereink

Copyright © 2015. Minden jog fenntartva Mediszintech Kft. | Az oldalt készítette: Audiosoft IT-Consulting Kft. | Mediszintech Audiológia Kft. adatkezelési tájékoztatója | Medipont Kft. adatkezelési tájékoztatója