Urológia

A vizsgálat során a vese, a húgyvezeték, a húgyhólyag, férfiaknál a prosztata állapota és betegségei deríthetők ki. A vizsgálattal a panaszokat még nem okozó húgyszervi megbetegedések is felderíthetők. Különösen 40 év feletti férfiaknál – akiknél a prosztata állapota koruknál fogva mindenképpen megváltozik – javasolt évente egyszer ez a vizsgálat. Számukra ez az egyetlen vizsgáló eljárás, amellyel kellemetlenség nélkül is, vélemény mondható a húgyszervek állapotáról.

Urológiai ultrahang keretében a húgyszervek állapota a leggyorsabban és fájdalommentesen tekinthető át. Bármilyen deréktáji, hasi panasz vagy vizelési gond esetén ezt a vizsgálatot célszerű legelőször elvégezni, tekintettel arra, hogy hogy ezzel a képalkotó vizsgálattal kellemetlenség és kockázat nélkül a legtöbb esetben kideríthető, hogy a fent említett panaszok hátterében van e húgyszervi megbetegedés.Az urológiai ultrahang vizsgálat egyszerű, különösebb előkészületet nem igényel, előtte lehet enni, inni, csak az a fontos, hogy a vizsgálatot megelőzően – amennyiben lehetséges – 2-3 órával ne vizeljünk (a hólyagot ne ürítsük ki) és ezen idő alatt legalább fél liter folyadékot fogyasszunk el.
Az erektilis diszfunkció a merevedési zavarok okozta tartós közösülési képtelenség: Az erektilis diszfunkció előfordulása gyakori és fontos összefüggést mutat a korral. Felmérések szerint a 40 éves férfiak 40%-ában, a 70 éves férfiak kb. 70%-ában fordul elő valamilyen szintű erekciós probléma.Az erektilis diszfunkció kockázati tényezői: életkor, cukorbetegség, magas vérnyomás, gyógyszermellékhatás (vízhajtók, hormonkészítmények, nyugtatók, egyes vérnyomáscsökkentők, fekélyellenes gyógyszerek), szívbetegség, dohányzás, alkohol, kábítószerek.

Az erektilis diszfunkció terápiája: A terápiás terv kialakítása során figyelembe kell venni az eltérést kiváltó okot, a tünetek súlyosságát, a beteg általános állapotát és életkorát, a beteg terápiára irányuló kívánságát és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A terápiás lehetőségek : Konzervatív kezelés – gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, illetve műtéti kezelés .

A vizelet a folyadék anyagcsere végterméke, amit a vesék választanak ki, és kiürítése az alsó húgyutakon keresztül történik. Az alsó húgyutak, a húgyhólyagból és a húgycsőből álló szervrendszer, melynek ciklikus jellegű működése van. Az úgynevezett normális, („harmonikus”) hólyagműködés úgy jellemezhető , hogy a telítődési fázisban a hólyag alacsony belső nyomás mellett összegyűjti a vesékben kiválasztott vizeletet, miközben a húgycső záróizomzat működése biztosítja, hogy a vizelet akaratlan távozása még hasi nyomásemelkedés mellett is meggátolható legyen. Vizelés közben a hólyag-izomzat összehúzódva maradék nélkül „kipréseli” a benne összegyűlt vizeletet, melynek szabad kifolyását a húgycsőizomzat tudatos ellazításával biztosítjuk. Ezt az egész funkciót egyszerű nyomásviszonyok szabályozzák, hiszen míg a húgycsőben uralkodó nyomás magasabb, mint a hólyagnyomás, a vizelet a hólyagban marad, ha a nyomásviszonyok megváltoznak, a vizelet a hólyagból távozik. Ha ez akaratlagos tevékenység eredménye, akkor vizelésről beszélünk, ha ez akaratunktól függetlenül következik be, akkor az inkontinencia jelenségével állunk szembe.